fbpx

 

 

2021. 11. 01-én lépett hatályba az 599/2021. (X.28) Korm. rendelete, amelyben jogot adtak a munkáltatóknak, illetve némelyiket arra kötelezték, hogy azokat a munkavállalókat, akik nem vették fel még a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást, az oltás felvételére kötelezzék.

Az 599/2021. (X.28) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a.) pontja alpontja értelmében azok a foglalkoztatottak, akik munkavégzésük során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. december 15. napjáig  köteles felvenni, azok akik munkájuk során ügyfelekkel rendszeresen nem találkoznak 2022. január 31. napjáig kötelesek azt felvenni.

A rendelet alapján a munkáltató állapítja meg, hogy a foglalkoztatott mely csoportba tartozik, azonban arra nem nyújt segítséget, hogy kit tekinthetünk ügyfélnek, melyre tekintettel a jogszabályok alapján érvényes fogalom az irányadó.

Az ügyfél fogalmát az államigazgatási eljárásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 10. §-a fogalmazza meg, amely fogalom közigazgatási hatósági eljárásokban ismert fogalom, melyre tekintettel ügyfelekkel csak az foglalkozik, aki közigazgatási hatósági ügyeket folytat le!

Ha a jogszabályok általi fogalmat használjuk –s miért ne azt használnánk-, akkor pl. a pedagógusok munkaköréből kifolyólag közigazgatási hatósági eljárások lefolytatására nem jogosultak, melyre tekintettel munkavégzése során ügyfelekkel rendszeresen soha nem találkoznak, így a Rendelet értelmében csak 2022. január 31-ig köteles felvenni az oltást, így amennyiben a munkáltató 2021.12.15-ei határidőt szabott meg, az mindenképpen jogszabálysértő és az idő előtti felhívás, a jogellenes keresetkiesés miatt külön is perelhető!

A fentiek alapján jogszerűen csak az kötelezhető az oltás 2021. december 15-ei felvételére, aki munkakörében adódóan az Ákr. alapján közigazgatási hatósági ügyeket folytat le, de ők is csak akkor, ha munkavégzése során az ügyfelekkel rendszeresen találkozik. A rendszeresség tartalma sem ismert a Rendelet alapján, de úgy gondolom, hogy akinek heti rendszerességgel van ügyfélfogadási ideje, azok ide sorolhatók.

2021. november 15-ig a munkáltatónak tájékoztatni kellett a foglalkoztatottat, hogy megállapítása szerint az mely határidőig köteles az oltás felvételére! A fentiek alapján látható, hogy előfordulhat, hogy azt munkáltató jogszerűtlenül állapította meg, amely miatt munkaügyi per nyerhető!

Itt kívánom elmondani, hogy jelen pillanatban minden oltásra kötelezett foglalkoztatnak, aki az önrendelkezési jogával élve, az oltást nem kívánja felvenni, érdekében áll a munkaügyi per elindítása, s úgy tűnik, hogy 2021. december 15-e után lényegében minden munkáltató intézkedéssel szemben indokolt a per indítása tekintettel arra, hogy az oltás felvételét a jogalkotó munkaköri kötelezettségként határozta meg, melyre tekintettel az oltás felvételének a határidőben történő felvételének az elmaradása munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül!

A munkatörvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény 287. §. (5) bekezdése alapján munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménye miatt benyújtott keresetlevélnek halasztó hatálya van!

Mit is jelet ez? Ha keresetet indít a munkavállaló a munkáltató 2021. december 15-e után részére átadott oltás felvételére való kötelezés ellen, akkor a munkaügyi per ideje alatt az oltás felvétele alól lényegében a jogszabályi rendelkezések alapján mentesül, amelyről a bíró a munkáltatót azonnali jogvédelem kérése esetén soron kívül köteles tájékoztatni!

A kereset benyújtásának halasztó hatálya van a munkáltató által elrendelt fizetés nélküli, vagy illetmény nélküli szabadságra is, ami annyit jelent, hogy a munkaügyi per alatt a fizetés nélküli szabadság elrendelése ellenére a munkáltató köteles a foglalkoztatottat foglalkoztatni és fizetést adni! 

Egy munkaügyi per során vitatható a Rendelet alkotmányossága, kezdeményezhető a bírótól, hogy a Rendeletet utólagos normakontrollra küldje meg az Alkotmánybíróságra. A per során vitatható az, hogy védettség ellenére miért kötelezik az oltás felvételére a felperest, az orvos kihallgatása kezdeményezhető, akinek nyilatkoznia kell, hogy kisebb-nagyobb kockázati elemzést a foglalkoztatott megkeresése ellenére miért nem végezte el, a foglalkoztatott kérésére miért nem reagált, a Népegészségügytől teljesen független orvosszakértő kirendelése is kezdeményezhető, aki nyilatkozhat arról, hogy a Magyarországon forgalomban lévő oltások védőoltásoknak tekinthetőek-e, azok kísérleti szakban vannak-e, betegségen természetes úton átesett foglalkoztatott meddig rendelkezik védettséggel, az ilyen személy részére egészségügyileg mi jelent nagyobb kockázatot, az oltás felvétele, vagy annak elmaradása, stb.

A fentiek alapján egy munkaügyi per, főleg az első perek hónapokig elhúzódhat, s átalakulhatnak mintaperré, akkor a bíróság elrendelheti, hogy a perköltséget az Állam viselje, a többi per azidáig felfüggesztésre kerül, azaz a halasztó hatály él!

Akik a keresetlevelüket benyújtották, a per ideje alatt dolgozhatnak és fizetés kapnak, akik nem nyújtották be a keresetet, azoknak meg kell kezdeniük a fizetés nélküli szabadságot és fizetés nélkül kell kivárniuk az Alkotmánybíróság döntését, akinek a döntés kimondására nincs törvényi kötelezettsége, a jogszabály csak úgy rendelkezik, hogy ésszerű határidőn belül köteles dönteni.

 

A munkaügyi per költségei:

  • Ügyvéd fogadása nem kötelező, így a munkavállaló maga is perelhet.

Ha a munkavállalók összefognak és pertársaságot alkotnak, ügyvédet közösen fogadnak, akkor az ügyvédi költségen spórolhatnak. Ügyvédek díja változó lehet.

  • Illeték:
  • Az oltás felvételére való kötelezés elleni per meg nem határozható pertárgy értékű, amely per illetéke 10.000 Ft,
  • Fizetésnélküli szabadság elrendelése elleni per esetén vitás, hogy megállapítható-e a pertárgy értéke, hiszen a jövedelem kiesés pontos összege a felperestől független körülmények miatt előre nem állapítható meg, hiszen egy éves jövedelem kiesés csak akkor várható, ha a veszélyhelyzetet addig fenn tartják, s a Rendelet addig érvényben marad, továbbá az se biztos, hogy nem-e a munkavállaló gondolja meg magát, s időközben oltakozik. A legrosszabb esetben 1 évi jövedelem 6 %-a a fizetendő illeték, azonban az illetéket előre nem kell kifizetni, pernyertesség esetén az az államot, vagy a munkáltató terheli, a 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet 1. §-a alapján pervesztesség esetén is csak akkor kell kifizetni a fenti illetéket, ha a munkavállaló a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a keresetlevél benyújtásakor meghaladta - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a kereset benyújtása szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. A 2021-ben benyújtott kereset esetén pervesztesség esetén akkor kell fizetni, ha a munkavállaló havi jövedelme a kereset benyújtásakor meghaladta a bruttó 356.286 Ftx2, azaz 572 Ft-ot, a 2022-ben benyújtott kereset esetén akkor, ha a munkavállaló havi jövedelme meghaladta a bruttó 391.094 Ftx2, azaz 782.188 Ft-ot!
  • Tekintettel arra, hogy 2021. december 15-e után keletkezik a munkáltatói felhívás, a kereset benyújtására van lehetőség 2021-ben és 2022-ben is, hiszen a kereset benyújtására 30 nap áll a rendelkezésre! Ezen körülményt érdemes előre mérlegelni! Kinek hogyan alakult a jövedelme, érdemes-e 2021-ben pert indítani, vagy 2022-re érdemes áttolni?!
  • Egyéb költségek:
  • orvos meghallgatása esetén az útiköltségének a megtérítését kérheti
  • esetlegesen orvosszakértő kirendelése esetén szakértői díj
  • alperes ügyvédi költsége

A per során megelőlegezni csak az útiköltséget és a szakértő díját kell – ha nem alakul át mintaperré – az alperes ügyvédi költségét csak pervesztesség esetén kell, pernyertesség esetén mindent a munkáltató, vagy az állam fizet!

Rendőrökre, honvédekre, pénzügyőrökre vonatkozó eltérések!

Rendőrök, honvédek, pénzügyőrök munkaügyi perre nem a munkatörvénykönyvről szóló 2012. évi 1. tv. hatálya alá tartozik, hanem a közigazgatási perrentartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá, amely alapján a keresetnek a törvény eltérő rendelkezése hiányában nincs halasztó hatálya, s sajnos nem találtam olyan törvényi rendelkezést, amely alapján a halasztó hatály kötelező lenne, azonban a Kp. 52. §. (1) bekezdés alapján kérelemre a bíró elrendelheti a halasztó hatályt. Tekintettel arra, hogy oltás felvételére való kötelezésről van szó, ami egy olyan egészségügyi beavatkozás, amit nem lehet meg nem történné tenni, az eredeti állapot nem állítható helyre, az AB által kiadott iránymutatás alapján az oltásos perekben a halasztó hatályt a bíróságok kérésre megadják!

A munkaügyi per kockázattal és költségekkel járhat, de jelen pillanatban óriási előnye, hogy a per alatt nem kezdődik meg a fizetés nélküli szabadság, azokkal szemben, akik nem indítanak pert, hónapokig lesz munkájuk és fizetésük, így ha összeadják a több havi jövedelmüket, meg az esetleges anyagi kockázatot, akkor a per felé billenhet a mérleg! Hivatásosok esetén 2022. március hónapban várható a fegyverpénz kifizetése, amelyet előrejelzés alapján nem kapnak azok, akik oltatlanságuk miatt fizetésnélküli szabadságon vannak. Per esetén valószínűleg nem lesznek fizetésnélküli szabadságon, így a fegyverpénztől sem esnek el.

A sikeres per érdekében azonban most, az utolsó pillanatokban mindent meg kell tenni!

 

  • Nagyon fontos, hogy a mentesség megadásra jogosult orvos írásban meg legyen keresve! Aki eddig még nem kereste meg, az most soron kívül tegye meg tértivevényesen, vagy menyjen be személyesen és vettesse át vele! (minta mellékelve)
  • Az orvosok jelenleg valamiért ódzkodnak a mentesség kiadásától, kisebb kockázatnak vélik a maguk szempontjából a mentességet igazoló orvosi vélemény kiadásának a hallgatólagos megtagadását. A per során fontos, hogy igazolni lehessen, hogy a felperes mindent megtett annak érdekében, hogy orvosi véleményt beszerezzen. Jelenleg oltási hetet tartanak, azaz bárki bejelentkezés nélkül megjelenhet egy oltóponton és felveheti az oltást, de a háziorvosnál is. Az Állam a Rendelettel az oltás felvételére kötelezte a munkavállalókat, azonban nem tisztázta az oltás utáni eseményekért való felelősség kérdését! Orvosi ellenjavallatnak felelhet meg, ha bemennek az oltóközpontba, háziorvoshoz, s közlik az orvossal, hogy Állami, munkáltatói kötelezés alapján oltásra kötelezettek, így az önkéntességre vonatkozó beegyező, valamint a következményekre vonatkozó perről való lemondó nyilatkozatot nem hajlandóak aláírni, így az olthatóság megítélésének a helyessége az oltóorvos felelőssége, amennyiben a felelősséget nem kívánja vállalni, akkor legyen szíves arról igazolást adni, hogy az oltóponton megjelent az oltás felvétele céljából, de az orvos a beegyező nyilatkozat megtagadása miatt, az oltás beadása miatti felelősséget, annak bizonytalansága miatt nem kívánja vállalni, így az oltás beadását mellőzte. Ezen irat igazolhatja, hogy az oltás beadása az orvosi vélemény alapján a munkavállaló egészségét károsan befolyásolhatja, azaz az oltást egészségügyi okok miatt nem vette fel!
  • December 15-e után a munkáltatónak megnyílik egy határidőhöz nem kötött joga arra, hogy felhívja a munkavállalót arra, hogy 5 napon belül igazolja az oltás felvételét, vagy orvosi szakvéleménnyel igazolja az ellenjavallatot! Amennyiben a munkáltató nem hívja fel a foglalkoztatottat az igazolásra, akkor az oltatlanság semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár! A felhívás tényét vita esetén a munkáltatónak kell igazolni! A jogszabály azt nem írja elő, hogy írásban kell történnie a felszólításnak, de a munkatörvény 22. §. (1) bekezdése alapján, ha a munkavállaló kéri az írásbeliséget, akkor a munkáltató köteles azt írásba foglalni, így annak megtagadása a hatályát halasztja! Nagyon sok időt lehet nyerni az írásbeliség kérésével, valamint elektronikus, vagy postai megküldés esetén, ha a felhívást nem vesszük azonnal kézbe, azonban ez csak akkor célszerű alkalmazni, ha nem akarunk perelni! Ha perelni akarunk, akkor a posta útján megküldött munkáltatói iratot később is fel lehet venni, de elektronikus megküldés esetén azt minél hamarabb fel kell venni, mert az lényegében a megküldés pillanatában közöltnek tekinthető, s közléstől számolják a kereset indítására nyitva álló 30 napos határidőt, így ilyen esetben az átvétel elhúzásával lényegében a per megindítására nyitva álló időt csökkentjük!
  • A munkáltatói küldemény felvételének a teljes megtagadását nem ajánlom, mert az az átvétel megtagadása esetén, a megtagadás pillanatában úgy hatályosul, hogy azt se lehet tudni, hogy pontosan mi van benne, esetleg az jogszabálysértő-e, ráadásul a közlés időpontja vita esetén azaz az időpont, amikor a munkavállaló az átvételt megtagadta!
  • Akinek munkaviszonya alapján, a munkáltatói intézkedéssel szemben panasz joga van (pl. rendőrök) azoknak a per megindítása előtt a panaszra nyitva álló határidő alatt szolgálati panaszt kell benyújtania! A szolgálati panasznak az oltás felvételére való kötelezés végrehajtására halasztó hatálya van!
  • Az a tapasztalat, hogy a munkáltató nem kíván kétszeres felhívást alkalmazni, a 2021. december 15-e után esedékes felhívást már belefogalmazta a 2021. november 15-ig megküldött tájékoztató levelébe, így azt gondolja, hogy 2021. november 16-án már jogában áll a 15 nap határidő kitűzésére. Munkaügyi per során ez is támadható, de pont ezért fontos, hogy az iratok át legyenek véve és tudjuk, hogy mit tartalmaznak!
  • Aki bizonytalan, s perelni akar, annak javasolt minél hamarabb ügyvédet keresni, hogy 16-a után 30 napon belül az esetleges keresetet be lehessen nyújtani.

Mindenkinek sok erőt és kitartást!

Dr. Dora Márta


Ha értékesnek találta ezt az oldalt, esetleg fontolóra veheti az adományozást. Nem kapok más támogatást, csak olvasóimtól függ, hogy segítenek-e az oldal fenntartásában, akár rendszeres, akár egyszeri támogatással.
Köszönettel veszem az adományokat!

  • Forrás: Dr. Dora Márta

 

(4 szavazat)

Oszd meg ezt a cikket

Komment1

  • Hivatkozás hozzászóláshoz Eszter

    Eszter

    2021/12/03

    "Nagyon fontos, hogy a mentesség megadásra jogosult orvos írásban meg legyen keresve! Aki eddig még nem kereste meg, az most soron kívül tegye meg tértivevényesen, vagy menyjen be személyesen és vettesse át vele! (minta mellékelve)"
    Nem találom a mellékelt mintát, amit a orvosnak kellene küldeni

Új hozzászólás

 

Egyedi látogatók

MaMa2672
TegnapTegnap7606
E-hétenE-héten20239

Adománya terjeszti az igazságot, legyőzi a hazugságokat és életeket ment.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja hogy cookie-kat helyezhetünk el az eszközén.
GDPR letöltés | GDPR rendelet