fbpx

 

 

A közelmúlt témáinak fő nemzetközi témája Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kilátásba helyezése volt.

Május 18-án benyújtották ezen országok kérelmét Jens Stoltenberg NATO-főtitkárhoz. Hangsúlyozta, hogy Helsinki és Stockholm döntése kritikus pillanatban erősítené Európa biztonságát. Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy üdvözli ezt a lépést, és minden nemzetnek joga van a saját útját megválasztani.

Ezen országok vészintézkedéseinek oka az ukrajnai háború volt. Ez Finnország és Svédország semleges státuszának feladását kényszerítette ki. Ezt követően a skandináv országok állami intézményei megkezdték az ehhez szükséges eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy az Észak-atlanti Szövetség 30-ról 32 országra bővül. De! Kiderült, hogy nem minden olyan egyszerű. És a szövetség azt kockáztatja, hogy nem nyer,hanem veszít.

Törökország kategorikusan ellenezte az új NATO-tagokat. Május 16-án Erdogan elnök kijelentette, hogy Ankara ellenzi Finnország és Svédország NATO-tagságát, és tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy ha ezek az országok csatlakoznak a szövetséghez, akkor a NATO megszűnik a biztonságot szolgáló szervezet lenni,hanem a terrorizmust támogatók helyévé válik. Ez a két ország ugyanis támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot, vagyis a PKK-t. Köztudott, hogy a törökök számára ez a párt terrorista pártnak számít.

Már jelentek meg olyan hírek, hogy Törökország kész kilépni az Észak-atlanti Szövetségből, ha Finnország és Svédország csatlakozik hozzá. Törökország nem nagyon fog hiányozni. Ez egy nagyon nehéz és önfejű partner. De ha Törökország kilép a szövetségből, a NATO komoly reputációs veszteséget szenved. Precedens teremtődik. A szövetség egysége megbomlik. Törökország képes lesz szövetséget létrehozni Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal. Ez a török vezetés régóta tartó kezdeményezése.

 

 

Erdogan azonban nem lenne önmaga, ha nem szabott volna számos feltételt Washington és Brüsszel számára Svédország és Finnország fogadására. Követelte az ország visszatérését az F-35-ös vadászgépek szállítási programjába, az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszerek beszerzése miatti amerikai szankciók feloldását, de ami a legfontosabb,a török államfő követelte, hogy Svédország és Finnország vezetése ismerje el a PKK-t terrorszervezetként. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy ennek a pártnak a képviselői tagjai az említett országok parlamentjeinek. Az öreg Erdogan nem ad nyugodt életet senkinek.

És most nehéz feladat elé állította a NATO és az Egyesült Államok vezetését. Menjen tovább és hagyja magát megzsarolni? Vagy veszélyeztesse az észak-atlanti szövetség integritását, és provokálja egy új szövetség létrejöttét, amely senkit sem enged be Közép-Ázsiába, Keletre és Afrikába?

FŐBB PONTOK
  • A török ​​Erdogan megduplázta azt, hogy ellenzi Svédország és Finnország NATO-szövetséghez való csatlakozását, egyes elemzők szerint ezzel a lépéssel engedményeket akarnak elérni.
  • Egy új tagállam NATO-felvételéhez az összes meglévő tag konszenzusos jóváhagyása szükséges.
  • A szövetséghez 1952-ben csatlakozott Törökország a NATO meghatározó szereplője, az Egyesült Államok után a 30 tagú csoport második legnagyobb hadseregével büszkélkedhet.

Recep Tayyip Erdogan török elnök megerősítette, hogy ellenzi Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ami történelmi lépés lenne a két északi ország számára Oroszország ukrajnai inváziója után.

 

 

"Nem fogunk igent mondani azoknak [az országoknak], amelyek szankciókat alkalmaznak Törökországgal szemben, hogy csatlakozzon a NATO biztonsági szervezethez" - mondta Erdogan hétfőn késő este egy sajtótájékoztatón. Arra utalt, hogy Svédország 2019-ben felfüggesztette a Törökországnak szánt fegyvereladásokat a szíriai katonai tevékenysége miatt.

A svéd külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy Finnország tisztviselőivel egyesülve magas rangú tisztviselőket tervez a török fővárosba, Ankarába küldeni, hogy Erdogan kifogásaival foglalkozzanak. A török vezető azonban lényegében azt mondta, hogy csak az idejüket vesztegetnék.

"Azért jönnek, hogy meggyőzzenek minket? Elnézést, de ne fáradjanak" - mondta Erdogan. Hozzátette, hogy a két ország csatlakozása a NATO-t "olyan hellyé tenné, ahol a terrorszervezetek képviselői koncentrálódnak".

A CNBC megkeresésére a finn külügyminisztérium azt válaszolta, hogy "az ENSZ, valamint az EU terrorizmus elleni szankcióit hajtja végre minden személy vagy szervezet ellen ... az uniós jogszabályokkal összhangban", és hogy "az EU és Törökország rendszeres párbeszédet folytat terrorizmusellenes kérdésekről". A CNBC a svéd kormányt is megkereste kommentárért.

Svédország és Finnország menedéket nyújtott a Törökország által terrorista szervezetként besorolt és Törökországban támadásokat végrehajtó kurd szeparatista szervezet, a PKK tagjainak. A két ország emellett támogatást nyújtott és magas szintű találkozókat tartott az YPG tagjaival, amely a PKK szíriai ága, és amelyet az ISIS legyőzésében való közreműködéssel, valamint a török erők elleni harccal tartanak számon.


Ha tetszett ez a cikk, talán fontolóra vehetné, hogy adományozzon a Pokol a Földön számára. Szerkesztőink teljesen önkéntesen dolgoznak. Olvasóinktól függ, hogy rendszeres vagy egyszeri befizetésekkel segítsék munkánkat.
Adományozni itt lehet. Köszönjük.

 

(1 szavazat)

Oszd meg ezt a cikket

Egyedi látogatók

MaMa2313
TegnapTegnap3293
E-hétenE-héten5665

Adománya terjeszti az igazságot, legyőzi a hazugságokat és életeket ment.

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja hogy cookie-kat helyezhetünk el az eszközén.
GDPR letöltés | GDPR rendelet